Nem számít mennyire veszed komolyan a szülői feladatokat, a legtöbbünk állandóan megítéli magát szülőként mert nem teszünk eleget, a gyerekeink nem eléggé boldogok és mert nem tudjuk könnyedén bevenni a szülőséggel járó kanyarokat.
Én sem voltam különb. Mielőtt a fiam megszületett volna, minden könyvet elolvastam, amit csak találtam arról, hogy hogyan legyek majd tökéletes szülő. Nem működött. Ha bármi olyat tettem vagy mondtam, amit ezek a könyvek nem ajánlottak, egyből megítéltem magam miatta. Na és amikor valamit a könyvek útmutatásai szerint teszek, és a dolog mégsem működik, akkor mi van?
A valóság az, hogy nincs tökéletes módszer arra, hogy hogyan legyél anya vagy apa. Naponta más vagy és mások a gyerekeid is. Ha hajlandó vagy tudni, amit tudsz és néhány gyakorlati eszközt is bevetsz, akkor tudsz szülőként is önmagad lenni, ezzel megerősítve a gyerekeidet abban, hogy azok legyenek, akik ők lenni szeretnének. Ez azért jobban hangzik, mint az állandó küzdés, nem?
Én sem mindig így működtem. A fiammal kapcsolatban azt gondoltam, hogy meg tudom neki tanítani, hogy hogyan legyen minden, ami én soha nem voltam hajlandó lenni. Előre eldöntöttem, hogy kedvesebb lesz másokhoz, sportosabb lesz, jobban kezeli majd a pénzt, mint én valaha, satöbbi, satöbbi. De mindez hol engedi meg neki, hogy valójában az legyen, aki ő maga? Amikor ráébredtem arra, hogy mit is művelek, elkezdtem változtatni a dolgokon és bevetettem néhány egyszerű Access Consciousness ® eszközt is. Így végül sokat tanultam a szülőségről, de minden másról is.
A szupermódszer, amit választásnak hívnak
A gyerekeid alapvetően tudják, hogyan kell választani, és te is tudod. Bátorítsd őket arra, hogy tudják, hogy választhatnak, mégpedig azért, hogy képesek legyenek ránézni arra, hogy mit teremt minden egyes választásuk.
A fiamat engedtem, hogy meghozza a saját választásait. Amikor valami miatt panaszkodott, megkérdeztem: „Na, ez a választás mit teremtett?” Lassan ráébredt arra, hogy a dolgok nem megtörténnek vele. Ő teremti az életét, ha még igen zsenge korban is van. Ugyanígy, amikor én választok valami olyat, ami nem sül el túl jól, nem próbálom elsunnyogni előle. Ezerszer hallhatta már tőlem a következőket: „Húha, ez nem volt valami jó választás, nem működik a dolog. Most mi mást tudok választani?” Ösztönöznöd kell a gyerekeid arra, hogy kérdezzenek, aztán maradjanak szépen csendben. Ne próbáld meg te megadni a válaszokat a kérdéseikre, hagyd, hogy a saját éberségükre ébredjenek.
Az energetikai őszinteség fontossága
A gyerekek nagyon leveszik az energiákat. Még ha meg se szólalsz, akkor is fogják, hogy mi van veled. Gondolj vissza, amikor te gyerek voltál és mondjuk betoppantál valahova, ahol valami stressz volt a levegőben. A legvalószínűbb, hogy a szüleid jó pofát vágtak mikor beléptél és mondtak valami olyasmit, hogy „Nem kell aggódni minden rendben lesz.” Ezzel nem tettek mást, mint teljesen érvénytelenítették az éberségedet. Légy őszinte energetikailag. Ha rossz napod van, add tudtára a gyerekeidnek: „Most rossz passzban vagyok, adnátok egy percet?” Ők már úgyis levették, hogy mi van veled.
A boldog gyerek mítosza
Rengeteg olyan szülővel találkoztam már, akinek az volt a meggyőződése, hogy a gyerekének állandóan boldognak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy minden választást a szerint kell hozni, hogy a gyerek boldog lesz-e tőle. Ettől vajon lesz-e a gyereknek ébersége? Ha minden pillanatban igazodsz a gyerekedhez, csak, hogy ő boldog legyen, akkor ettől te végül nyomorultul fogod magad érezni. Szülőként lesznek olyan pillanatok az életedben, amikor csak ott akarsz majd hagyni csapot papot és elfelejteni, hogy egyáltalán van gyereked. Nem kell úgy csinálni, mint aki a szülői lét minden percét élvezi. Mi lenne, ha kilépnél saját magad megítéléséből és helyette inkább humorral kezelnéd a helyzetet? Minél kevésbé veszed komolyan, annál könnyedebben tudsz szülőként funkcionálni majd.
Csak okosan!
A gyerekek nem hülyék. Simán tudják a szülőket manipulálni. Amikor egy csecsemő sír, akkor azt mindig épp azon a hangszínen és hangerővel teszi, amitől egyből odarohansz és bármit hajlandó vagy megtenni érte. A szülők beleesnek abba a hibába, hogy azt gondolják, hogy a gyerekek cuki kis teremtmények, akiknek szükségük van a szülők törődésére így bármit meg kell tenniük, amit a gyerekeik csak kívánnak. A gyerekek okosak, úgyhogy légy okosabb, mint a saját gyerekeid, ha jól akarod magad érezni szülőként a bőrödben.
Ki a főnök itt?
Na a következőt tuti nem fogod semmilyen tanácsadótól hallani. Pedig ez az egy dolog meg tudja könnyíteni az életed: legyél rossz szülő! Mindaddig, amíg jó szülő próbálsz lenni, ítélkezésben tartod magad, hogy jól vagy rosszul csinálod a dolgokat. Amikor a gyerekeid megorrolnak rád, mert nem kapnak azonnal mindent meg tőled, amit akarnak, akkor nyugodtan kijelentheted, hogy: „Olyan szörnyen rossz szülő vagyok! Minden tőlem telhetőt megteszek, és tudom, hogy mégsem elég sose!” Erre majd azt mondják, hogy nem is vagy olyan rossz szülő. Így tudod a saját gyerekeid manipulálni és így tudsz te kontrollban maradni.
Eredeti cikk: Brendon Watt, Access Consciousness Blog, 2019. november 13.
https://www.access-consciousness-blog.com/2019/11/ive-got-a-kid-what-do-i-do-with-it/
Fordítás: Zöldhullám – Takács Györgyi